Szerzőink figyelmébe

Tisztelt Szerzőink!

A szakcikkek, tanulmányok terjedelme max. 40 ezer leütés (egy szerzői ív) terjedelem lehet.

A cikkekhez mellékelni kell:

  • egy max. 15 soros rezümét (abstract) magyar és angol nyelven
  • 4-5 kulcsszót magyar és angol nyelven
  • a cím angol nyelvű fordítását
  • a cikkben szereplő képeket (ábrákat) külön mellékletekként is
  • A szerzők ORCID azonosítóját
  • a szerző intézményi kötődését (munkahelyét) angolul és magyarul
  • a szerzők e-mail címét

A szerzők ORCID azonosítóját minden beküldött tanulmánynál fel kell tüntetni. Az ORCID-azonosító a szerzők állandó webes azonosítására szolgál. Az azonosítót az orcid.org-on lehet kérni, azt követően minden publikációnál ez azonosítja a szerzőt.

A megjelentetésre szánt cikkek csak a szerző(k) eddig máshol még meg nem jelent, saját önálló (társszerzők esetében közös) írásműveik lehetnek.

A szerkesztőbizottság a beküldött tanulmányokat értékeli, majd – elfogadásuk esetén – a felkért két lektornak véleményezésre megküldi. A lektorok – anonimitásuk megőrzése érdekében – véleményüket a szerkesztőbizottságnak küldik meg. A szerkesztőség a lektori vélemények ismeretében konzultál a szerzőkkel az észrevételekről, s szükség esetén azok figyelembevételével átdolgozott tanulmányt a szerkesztőbizottság közlésre elfogadja. Lektorként az egyes szakterületek kiváló szakemberei működnek együtt szerkesztőbizottságunkkal.

A kiadványban lehetőség van idegen nyelvű cikkek megjelentetésére. Az idegen nyelven megjelentetésre szánt írásművek nyelvi lektorálása a szerzőt terheli.

A szerkesztőbizottság fenntartja a jogot, hogy a megjelentetésre szánt írásművet - külön indoklás nélkül - megjelenésre alkalmatlannak ítélje. Az ilyen cikkeket nem küldi vissza, és nem őrzi meg.

Az írásművekben lévő idézeteknek meg kell felelniük a hatályos 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvénynek.

A cikkek leadási határideje: folyamatos.

A lap megjelenése: március, június, szeptember, december.

A cikkekkel szemben támasztott formai követelmények

  • Szerző(k):

    Nagy András —Kovács Lázár (12 pontos Times New Roman félkövér, kisbetűkkel, balra zárva.)

    A szerző(k) intézménye, e-mail címe (12 pontos Times New Roman félkövér, kisbetűkkel, balra zárva.)

  • Cikk címe:

    14 pontos New Times, félkövér, nagybetű, középre zárt.

    A szövegtörzs Times New Roman 12 pontos betűből kell kialakítani. Sorköz szimpla. A második és minden további új bekezdést 0,5 cm kell behúzni. Bekezdések előtti térköz 12 pt.

  • Fejezetcím:

    14 pontos Times New Roman, normál, nagybetű, középre zárt.

  • Ábrák:

    Ábrákat és/vagy képeket középre rendezve, a képaláírást a kép/ábra alá középre Times New Roman 12 pontos betűből kell elkészíteni. Ábrá(ka)t és/vagy képe(ke)t JPG vagy GIF formátumban külön is (megfelelő sorszámozással) csatolni kell a Word file-hoz!

  • Szövegtörzs:

    A szöveg sortávolsága az egész anyagban 1,5.

  • Oldalszám:

    A dokumentumokat nem szükséges oldalszámozni, ugyanis a szerkesztés során (a lapterv szerinti sorrendjük alapján) új oldalszámot kapnak.

  • Irodalmi hivatkozás:

    Kétféle hivatkozási módszert alkalmazhatunk: a számozott hivatkozást, ill. a névszerinti hivatkozást. A szerzők a cikk témájától függetlenül szabadon választhatnak a kétféle módszer között. Számozott hivatkozások. A hivatkozásokat a szövegben való előfordulásuk sorrendjében számozzuk, a szövegben a hivatkozási számot szögletes zárójelben tüntetjük fel, pl. [12].

Copyright

A közölt tanulmányok szabad felhasználásához a szerzők a közléssel hozzájárulnak. Az erre vonatkozó szabályok szerint:

A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges.
A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.
A mű részletét – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.
Nyilvánosságra hozott tanulmány iskolai oktatási célra, valamint tudományos ismeretterjesztés céljára a forrás és a szerző megnevezésével átvehető. Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja.

A tanulmányokban felhasználtak egyértelmű megjelölése, valamint e források helyének pontos megadása (hivatkozása) alapkövetelmény.

Szövegek átvételének formája

  1. szöveghű idézés* (ezt idézőjelek közé tesszük és tipográfiailag, dőlt betűs szedéssel elkülönítjük a saját szövegünktől)
  2. átfogalmazás, tartalom szerinti idézés (parafrázis): ekkor a mondanivaló lényegét saját szavainkkal adjuk át.

Ezek eredeti helyét mindig le kell hivatkozni a szöveg közben, esetleg lábjegyzetben vagy az írásmű végén a források között.

A szöveghű idézés a szerzői jog által védett művekből max. terjedelme 200-500 karakter. Az ennél nagyobb terjedelmű idézés már nem szabad felhasználás, hanem tartalom átvétele, ami szerzői jog által védett műből - a mindig fennálló hivatkozási kötelezettségen túl - engedély- és jogdíjköteles, de tanulmányainkban nem elfogadható.

Jogi elvárások

Szerzői jogi elvárás, hogy az alkotók mások szerzőségét tiszteletben tartsák.
"34. § (1) A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti."
(Részlet az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról c. jogszabály 2009.02.01-től hatályos szövegváltozatából.)

A norma kapcsolódó magyarázata a Complex Jogtár adatbázisából:
"A szabad felhasználás egyik leggyakoribb esete az idézés. Ennek fogalmát az Szjt. nem határozza meg. Az idézés egyszerűen fogalmazva a mű kis részletének beemelése egy másik műbe. Idézni bármely műből lehet, kivéve a képző- fotó- és iparművészeti alkotásokat [Szjt. 67. § (5)]. A felhasználás az Szjt. alapján akkor jogszerű, ha:
- nyilvánosságra hozott műből idézünk;
- változtatás nélkül; a változtatás tilalma nemcsak a beemelt részlet tényleges megváltoztatására vonatkozik, hanem arra is, hogy nem helyezhetjük a részletet olyan környezetbe, amellyel annak mondanivalója, üzenete módosul.
- feltüntetjük a forrást, a műben megjelölt szerzőt. [Szjt. 75. § (1), 79. § 85. §]; A forrást és a szerzőt úgy kell feltüntetni, hogy egyértelmű legyen, melyik a saját mű és melyik az idézet.
- a mű, amiben idézünk maga is önálló alkotásnak minősül;
- az idézés az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben történik;"

Plágium
"329/A. § (1) Aki másnak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát haszonszerzés végett, vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." (Részlet az 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről c. joganyagból.)

Mi minősülhet plágiumnak?

  • a hivatkozás (tudatos) mellőzése/elhagyása,
  • engedély nélküli átvétel (az idézésnél hosszabb szöveg átvétele, akár hivatkoztuk, akár nem),
  • valótlan hivatkozás (szándékosan, tévedésből, hanyagságból),
  • parafrázis alkalmazása, ha a forrás ezt tiltja,
  • olyan mértékű vendégszöveg alkalmazása (hivatkozottságtól függetlenül), mely az átvevő mű jellege/célja miatt indokolatlan.

Etikai elvárások

Minden szerző saját kutatási eredményeit közölje, az idegen forrásokat az elvárásoknak megfelelő formában és annak szabályai szerint jelölje meg, az idézetek, források helyét pontosan adja meg.

A hivatkozások betartásának ellenőrizése
Szerzőink vállalják műveik ellenőrzését részben saját szakterületük ismeretében, részben az internetes önellenőrzés lehetőségeivel.
Ilyen találatok esetén etikus megoldásként az érintett szöveghelyen hivatkozzák a forrást, valamint a felhasznált irodalmak között is feltüntetik azt.
A lektorok a tanulmány szakmai, tartalmi értékelése mellett vizsgálják az idegen források felhasználását. Pl.: szövegállományok páros összehasonlításával.